Nemcsak alkalmazkodni! Alakítani!
”Jó gazda program.“

Javaslat Magyarország Tájmegújítási Programja elindítására!

Nyílt levél Magyarország döntéshozóihoz

Az elmúlt évek hőhullámai, aszályai egyértelművé tették:
a klímaváltozás már nem a jövő, hanem a jelen valósága. A kérdés ma már nem az, hogy alkalmazkodnunk kell-e hozzá, hanem, hogy milyen szemlélettel tesszük ezt.

A közgondolkodásban a mezőgazdaságot elsősorban a klímaváltozás egyik elszenvedőjeként látjuk. Ez igaz, de csak félig.
A mezőgazdaság nemcsak alkalmazkodik a tájhoz. A mezőgazdaság maga is alakítja a tájat. A táj pedig alakítja a vízháztartást, a párolgást, a helyi mikroklímát és végső soron azt is, hogy egy hőhullám milyen mértékben sújtja településeinket és termőföldjeinket.

Ezért a XXI. század egyik legfontosabb felismerése lehet, hogy a mezőgazdaság nem csupán élelmiszer-termelő ágazat.
A mezőgazdaság Magyarország egyik legfontosabb klímainfrastruktúrája.

A gazdálkodó nemcsak terményt állít elő. Vizet tart vissza vagy enged elveszni. Talajt, ezzel együtt biodiverzitást, genetikai sokszínűséget tart fenn, vagy épít le. Élő tájat épít vagy rombolja mindazt amit a természet évmilliók alatt hozott létre. 
Ha a táj kiszárad, a nyári hőség önmagát erősíti. Ha a táj képes megtartani a vizet, növényzettel fedett és élő talaj működik benne, akkor ugyanaz a napsugárzás nagyobb arányban fordítódik párologtatásra, kisebb arányban a levegő további felmelegítésére. A táj állapota tehát nemcsak következménye a klímaváltozásnak, hanem egyik befolyásoló tényezője is.

Ezért javasoljuk egy Nemzeti Tájmegújítási Program elindítását.

Egy olyan, több ágazatot összekapcsoló programot, amely a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást, a természetvédelmet, a vidékfejlesztést és a klímapolitikát közös célrendszerbe rendezi.
A program célja nem pusztán az lenne, hogy a mezőgazdaság túlélje a klímaváltozást, hanem hogy aktív szereplőjévé váljon Magyarország klímaalkalmazkodásának.

Ennek része lehet többek között:

• a tájléptékű vízvisszatartás,
• a regeneratív gazdálkodási rendszerek ösztönzése,
• az agroerdészeti megoldások elterjesztése,
• a talaj szervesanyag-tartalmának növelése,
• a helyi élelmiszer-rendszerek és etikus, közjót is szolgáló rövid ellátási láncok megerősítése,
• valamint azoknak a gazdálkodóknak a támogatása, akik munkájukkal egyszerre szolgálják az élelmiszer-biztonságot és a táj ellenálló képességének növelését.

Minden forint, amely ilyen tájépítő gazdálkodásba kerül, egyszerre beruházás a mezőgazdaságba, a vízbiztonságba, a vidéki gazdaságba, a klímaalkalmazkodásba és a következő generációk jövőjébe.

A kérdés tehát nem az, hogy megengedhetjük-e magunknak ezt a programot.
Hanem az, hogy megengedhetjük-e magunknak, hogy ne indítsuk el.
Mert a jövő Magyarországának egyik legfontosabb stratégiai erőforrása nemcsak a termőföld lesz. Hanem egy olyan élő táj, amely képes vizet megtartani, önmagát hűteni, és biztonságosabb életfeltételeket teremteni az emberek, a gazdálkodók és a természet számára.

A XXI. század mezőgazdaságának küldetése nem csupán alkalmazkodni a klímaváltozáshoz. Hanem az is, hogy aktív szerepet vállaljon egy élhetőbb magyar táj újraépítésében.

2026 forró nyara.