5.3 Termékpaletta (portfólió) meghatározása és a termelők megtalálása

Ebben a kérdéskörben szintén több szempontot is érdemes végiggondolni. Nézzük ezt a vásárlók felől: ma szeretjük azt vásárlóként, hogy a beszerzéseinket egy helyen tudjuk lebonyolítani. Nem szeretünk külön elmenni a kenyérért, a tejtermékekért, a zöldségekért vagy a húsokért. Tehát érdemes úgy tervezni a választékot, hogy a lehető legtöbb féle étel szerepeljen a kínálatban.

Sajnos mára ritka az a település, ahol mindent megtermelnek a helyi termelők a pékárutól a tőke-hús-ig bezárólag. Még az sem teljesül, hogy minden alapvető zöldségféle megtalálható legyen a helyi termelők kínálatában. Hazai viszonyok között hozzávetőleg 50 zöldségféle megléte volna ideális.

  1. Elsőként érdemes egy listát készíteni, hogy mire is volna szüksége a településen élő embereknek egész évben ahhoz, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű ételhez jussanak hozzá.

  2. Aztán induljunk el feltérképezni, hogy mi mindent állítanak elő a termelők helyben, településünkön és annak vonzáskörzetében. Ha hiányzik valami, akkor kezdjünk el kérdezősködni a szomszéd településeken. Ne keseredjünk el az elején! Valószínűleg a legtöbb helyen azzal fogunk szembesülni, hogy romokban hever a helyi élelmiszer termelés. Persze egyes településeken bizonyos növényekből feltehetően nem lesz hiány. Makón valószínüleg van bőven hagyma. De lehet, hogy brokkoliból, patiszonból, vagy tejtermékekből már nem kapunk helyi terméket.

  3. Ezen a ponton nagyon lényeges, hogy a hiányosságokra mint lehetőségekre tekintsünk. Amint kiderül, hogy milyen termékek hiányoznak a településről, az egy értékes tudás a termelők, illetve a leendő termelők számára.

  4. Ha feltérképeztük a helyi adottságokat és elindult a bevásárló közösségünk működése lehet más közeli bevásárló közösségeknek összedolgozni, termelőik termékeit pl. havonta bevonni a helyi kínálatba. A közösen és hasonló elv mentén működő szoftverek könnyen kiszolgálják 2 Kosárnak a termelői kínálatát. Viszont ennek a költsönösségnek az alapja a helyi folyamatok gyakorlatba helyezése. Ha ebben rutint szereztünk, akkor érdemes tovább nyújtózkodik és összehangolni az áruk útját. Ebben a már működő közösségek által működtetett hálózat sokat tud segíteni. 
    És még további lehetőségek is megnyílnak a szélesebb portfólió kiépítéséhez, de ezek alapja a már jól működő, helyi termékekre alapozott bevásárló közösség. A bevásárló közösségek hálózata nyitja a tudás és megoldás kereteket ha odaértek….

Ha a termelőket szeretnénk megtalálni, akkor kezdhetünk a helyi piacon. A Nyíregyházi Kosár 2013-ben is így indult.  Kosár formájú süteményeket készítettünk, és egy kis címkére ráírtuk, hogy kik vagyunk, mit szeretnénk. Így mentünk ki a piacra beszélgetni a termelőkkel. Az első termelőink innen lettek. Ezen felül a kapcsolati háló is gyors eredményeket hozhat. Ezért is érdemes közösségben hozzákezdeni a szervezéshez. Sokan nem is árusítják a termékeiket, mert csak egy kis felesleggel rendelkeznek. Viszont ők is fejleszthetik a termelésüket, ha megtalálják a piacukat.

Képek a Nyíregyházi kosárról