Ha a szervezeti hátteret nézzük, akkor az első kérdés az, hogy maradjunk informális csapat, vagy válasszunk a meglévő szervezeti típusok közül egyet.
A hazai jogi környezet miatt az első lehetőséget nem javasoljuk, mert, ha komolyan vesszük céljainkat, akkor működésünkben olyan jogi, gazdasági kérdésekre nem tudunk majd jól reagálni, ez pedig a hivatalos működést fogja akadályozni (pl. pénzkezelés).
Ha valaki őstermelőként, kistermelőként szeretne bevásárló közösséget szervezni, mindaddig nincs gond, amíg csak a saját termékeit értékesíti ezen a csatornán. Amint más termelő is szeretne kapcsolódni hozzá, akkor kezd bonyolódni a helyzet.
Ugyanis ez, már kereskedelmi tevékenység, amit ők már csak vállalkozói tevékenységként végezhetnek, annak minden előírásával. Így a kereskedés során az ÁFA, és más vállalkozói plusz teher is beléphet a képbe, ami megdrágítja a helyi termékek árát.
Szintén nem javasoljuk, hogy egyéni vagy társas vállalkozási formában működtessük a bevásárló közösséget, részben mert a közösségi minőség így értelmezhetetlenné válik, de a vállalkozási formából adódnak olyan terhek, mely a helyi termék végfogyasztói árát úgy megterhelik, hogy azok szinte eladhatatlanná válnak.
Ha a jogi formákat nézzük, akkor az alábbiak közül választhatunk
Egyesület
Alapítvány
Termelői és értékesítési szövetkezet
Egyesület
Számunkra a legideálisabb szervezeti forma!
Az egyesület olyan – az egyesülési jog alapján – önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
Az egyesület önálló jogi személy, jogokat szerezhet és kötelezettségek terhelhetik, tartozásaiért saját vagyonával felel.
A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
Egyesület alapításával kapcsolatban nagyon jó írások találhatóak az interneten.
pl.: Egyesület létrehozásának lépései
Alapítvány
Az alapítvány tartós célra létrehozott szervezet.
Céljának közérdekűnek kell lennie.
A létrehozáshoz alapító vagyon szükséges, amelyet az alapító bocsát a szervezet rendelkezésére.
Az alapító saját elhatározása alapján, alapító okiratban hozza létre az alapítványt. A kuratórium vagy egyszemélyi kurátor irányítja a szervezet működését, ez az alapítvány ún. kezelő szerve.
Itt tudhatsz meg többet
Termelő és Értékesítési Szövetkezet (TÉSZ)
A termelői értékesítő szervezet műfaját az Európai Unió 1996-ban alkotta meg producer organisation néven. Jelentősen különbözik a Magyarországon régóta ismert téesztől.
Lényege, hogy a zöldség – gyümölcs ágazatból élő termelők közösen összefogva non-profit szervezetet alkotva csökkentsenek néhány rájuk nehezedő költségen, illetve növeljék versenyképességüket azáltal, hogy az egyénileg megtermelt árut közösen értékesítik.
A termelők egy közös központba szállítják termékeiket, ott válogatás és csomagolás után nagy és egységes mennyiségben és minőségben a megrendelők felé továbbítják. Ezáltal csökkenthető az agrárolló által a termelőknek okozott kár illetve a vertikális integráció révén nagyobb jövedelem realizálható.
A TÉSZ, mint közösségi jogi háttér akkor indokolt, ha a bevásárló közösséget főleg a gazdák kezdeményezésére hozzák létre.