4.4 Infrastrukturális feltételek biztosítása

Ha van közösség, vannak termelők és termékek, valamint vannak leendő vásárlók, akkor ki kell találnunk, hogy a termékek miként fognak eljutni a vásárlókhoz.

  1. Vannak olyan közösségek, ahol hetente egyszer egy megadott időpontban biztosítanak a termelők számára egy mini piacot. Ide hozzák a termelők a megrendelt portékákat, és ide jönnek a vevők is ezekért. Ennek a módszernek az előnye, hogy ha a termelőnek van feleslege, akkor értékesíthet a megrendeléseken felül is. Ehhez a rendszerhez padokat, fedett helyszínt kell biztosítanunk, illetve elvárás lehet az egyéb infrastruktúra, mint pl. mosdók. Hátránya, hogy igénybe veszi a termelők idejét, ugyanakkor kevés feladat marad az önkéntesek számára. Az unatkozó önkéntes pedig előbb-utóbb elmarad.
  2. A következő lehetőség, ha egy olyan átadási folyamatot találunk ki, ahol az önkéntesek először a termelőtől veszik át a rendeléseket, majd szétosztják azokat vevők szerint. Ehhez zárt és fűthető helyiséget kell biztosítanunk. Kellenek továbbá mérlegek, ládák, polcok, asztalok, hogy a termékek szortirozásához meglegyen minden. Ha pedig hűtést igénylő termék is bekerül, akkor hűtőkre is szükségünk lesz, meg a hűtőbe hőmérőre is, hogyha a NÉBIH ellenőriz bennünket, akkor rendben legyen minden.  

Ez utóbbi rendszer a termelőknek kedvező, hiszen számukra az átadás időtakarékos. A termelő ebben a rendszerben csupán átadja termékeit az önkénteseknek. Ezen megoldás hátránya, hogy így nem lehet plusz termékeket értékesíteni, pedig ezt a vevők szeretnének maguk is válogatni. De valamit valamiért. Az is lehet, hogy a két rendszert kombináljuk, de ezt már a haladó közösségeknek ajánljuk, akik szervezői rutinra tettek szert.

A szervező közösségnek tehát ki kell találnia azt, hogy milyen átadási folyamatot szeretne megvalósítani, és ehhez milyen eszközökre, helységre és egyéb feltételekre (pl. parkolási lehetőség) van szükség. Ezt is közös tervezési folyamatként érdemes átgondolni. A közös tervezés eredményeképpen minden közösség olyan rejtett erőforrásokhoz férhet hozzá, melyekkel az egyes tagok önállóan nem rendelkeznek. Például valakinek van egy használaton kívüli háza, vagy tud egy megfelelő épületet, mások polcokat tudnak adni. Megint mások adnak mérleget, kasszát, asztalokat.

Amire pedig nem találunk adományozót, annak beszerzésére lehet pénzt gyűjteni a közösség tagjaitól. A pénz gyűjtés persze nem mindenkinek komfortos. Sokan amolyan koldulásnak tekintik ezt. De érdemes figyelembe vennünk, hogy ha az eszközöket a közösség tagjai finanszírozzák adományokból, akkor ezzel az elköteleződésük is erősödik a közösség iránt! Ráadásul nem magunknak kéregetünk, hanem egy fontos társadalmi cél megvalósulására. A civil szervezeti háttér választása ebből a szempontból nagyon hasznos lehet. Egy ilyen ügy ügy valódi CSR (vállalati társadalmi felelősségvállalás) téma. Ha egy helyi vállalkozás társadalmi felelősséget akar vállalni, akkor egy helyi bevásárló közösség segítése erre az egyik legjobb ajánlat.