Talán a ‘hogyan indítsunk bevásárló közösséget?’ kérdés előtt kellene tisztázni azt, hogy miért indítsunk bevásárló közösséget. Számtalan választ lehet erre megfogalmazni.
Vannak olyan válaszok, amelyek a vevők érdekei felől születnek meg, például:
- Hogy egészséges élelmiszerhez jussunk hozzá;
- Hogy helyi bio élelmiszereket ehessünk;
- Hogy legyen valamilyen közösségi ellenőrzés az élelmiszereink felett;
- Mert ha együtt lépünk fel a piacon, akkor az érdekeinket jobban tudjuk képviselni;
- Hogy ne legyek Skype nagyi, aki csak a virtuális térben látja az unokáit, mert a gyerekek elmennek külföldre;
- Mert az egészségi állapotom megkívánja, hogy vegyszermentes élelmiszerhez jussak, és más úton egyre nehezebb ezt beszerezni.
A kérdésre a termelői oldalról más jellegű válaszok születnek:
- Hogy versenyezni tudjunk a multikkal, szükséges az összefogás;
- Hogy piacot találjunk a portékáink számára;
- Hogy legyen visszajelzésünk a piacunkról;
- Hogy ne egymás konkurenciái legyünk, hanem találjuk meg az együttműködésben rejlő lehetőségeket;
- Hogy legyen plusz jövedelmünk.
Megint más válaszok születnek meg azok részéről, akik a közösség felől közelítik meg ezt a kérdést:
- Hogy helyben maradjon a településen a pénz;
- Hogy a fiataljaink itthon maradjanak;
- Hogy az átmenetileg munkanélküliek ne essenek ki a közösségből, mert így könnyebben találnak munkát;
- Mert jó rendszeresen közösségi életet élni;
- Mert együtt egy társadalmilag hasznos rendszert építünk.
Talán látható, hogy ahány nézőpont annyiféle válasz adható erre a kérdésre. És létezik olyan nézőpont is, ami a gazdaság szerkezetét tartja szem előtt. Azért szeretne bevásárló közösséget, mert tudja, hogy az élelmiszer termelés és elosztás alapvetően meghatározza egy település gazdasági fejlődésének irányát. Ez összefügg a föld birtoklásával, a föld termékenységének megőrzésével, a feldolgozó tevékenységekkel, illetve a település népességmegtartó képességével. Ezért van aki azért tartja fontosnak a bevásárló közösség működtetését, mert ezen keresztül lehet megerősíteni a helyi gazdaságot, és ezen keresztül lehet megerősíteni a helyi kultúrát.
Végül is a miértre kívülről nem lehet választ adni. A miértre a kérdést azok az emberek adhatják meg, akik közösséget alkotnak és együtt kezdik el megszervezni, működtetni és fejleszteni a saját közösségüket.
Viszont a miért-re fontos válaszolni. Sőt. Ezt a kérdést újra és újra fel kell tenni a közösségben egymás számára. Ugyanis ez a kérdés olyan, mint a tengeren az iránytű. A mindennapi feladatok megoldása, a környezet folytonos változása olyan hatással járhat, aminek következtében eltérülhetünk az eredeti szándékainktól. Néha talán odáig is eljuthatunk, hogy ki is lépünk a közösségből, vagy akár eszünkbe jut, hogy nem megy ez, és fel kellene számolni. Ilyen helyzetekben minden esetben életmentő lehet a MIÉRT csináljuk kérdésnek a megfogalmazása. A Miértek megfogalmazásának egyik haszna, hogy azokra alapozva célokat tűzzünk ki. Ezekhez mérési módszereket illeszthetünk. A mérések eredményeképpen tanulhatunk, és egyre jobb szinten, egyre eredményesebben működtethetjük bevásárló közösségünket.
Összegezve: A miért az egyik legfontosabb kérdés. Erre a kérdésre a közösség tagjaitól kell megkapni a választ. A válaszokat időről időre érdemes újra begyűjteni, és ezekből célokat formálni.