Talán a „hogyan indítsunk bevásárló közösséget?” kérdés előtt kellene tisztázni azt, hogy miért indítsunk bevásárló közösséget. Számtalan választ lehet erre megfogalmazni.
A válaszok születhetnek vevői oldalról.
Pl.:
– Lehessen egészséges élelmiszerhez jutni
– ehessünk helyi bio élelmiszereket is
– lehessen valamilyen közösségi ellenőrzésünk az élelmiszereink felett
– ne kelljen megélhetési okokból elköltözni a fiataloknak egy térségből, vagy épp a hazából
– és ezáltal ne legyenek Skype nagyik, aki csak a virtuális térben látja a külföldön élő unokáit,
– megromlott egészségi okok, élelmiszer allergia miatt lehessen tiszta, vegyszermentes élelmiszerhez jutni, mert azt más úton egyre nehezebb beszerezni.
A válaszok a termelői oldalról más jellegűek lehetnek:
– piacot találjunk a portékáink számára
– legyen visszajelzésünk a piacunkról, mire van szüksége, mit termeljünk
– találjuk meg az együttműködésben rejlő lehetőségeket; és ne egymás konkurenciái legyünk
– legyen plusz jövedelmünk
– versenyezni tudjunk a multikkal, az összefogás által
Megint más válaszok születnek meg azok részéről, akik a közösség felől közelítik meg ezt a kérdést:
– helyben maradjon a településen a pénz
– a fiataljaink itthon maradjanak
– az átmenetileg munkanélküliek ne essenek ki a közösségből, aktiv kapcsolati rendszerben könnyebben találhatnak munkát
– jó közösségi életet élni; közösséghez tartozni
– együtt egy társadalmilag hasznos rendszert építünk.
Talán látható, hogy ahány nézőpont annyiféle válasz adható erre a kérdésre. És létezik olyan nézőpont is, ami a gazdaság szerkezetét tartja szem előtt. Van aki azért szeretne bevásárló közösséget, mert tudja, hogy az élelmiszer termelés és elosztás alapvetően meghatározza egy település gazdasági fejlődésének irányát. Ez összefügg a föld birtoklásával, a föld termékenységének megőrzésével, a feldolgozó tevékenységekkel, illetve a település népességmegtartó képességével.
Egyre többen vannak akik azért tartják fontosnak a bevásárló közösség működtetését, mert ezen keresztül lehet megerősíteni a helyi gazdaságot, és ezen keresztül lehet megerősíteni a helyi kultúrát.
Végül is a ‘miértre’ kívülről nem lehet választ adni. Csak azok az emberek adhatják meg a választ, akik közösséget alkotnak és együtt kezdik el megszervezni, működtetni és fejleszteni a saját közösségüket. Viszont a MIÉRT-re fontos válaszolni. Sőt. Ezt a kérdést újra és újra fel kell tenni a közösségben egymás számára. Ugyanis ez olyan, mint a tengeren az iránytű. A mindennapi feladatok megoldása, a környezet folytonos változása olyan hatással járhat, aminek következtében módosulnak az eredeti szándékaink. Olykor talán odáig is eljuthatunk, hogy ki is lépünk a közösségből, vagy akár eszünkbe jut, hogy nem megy ez, és fel kellene számolni. Ilyen helyzetekben minden esetben életmentő lehet a MIÉRT csináljuk kérdésnek a megfogalmazása.
A magasabb cél átmeneti fáradtságunkat is felülírhatja. A MIÉRT-ek megfogalmazásának egyik haszna, hogy azokra alapozva célokat tűzzünk ki. Azok megvalósulását mérlegeljük, olykor módosítjuk, átgondoljuk, újra megfogalmazzuk. Ezáltal tanulhatunk és egyre jobb szinten, egyre eredményesebben működtethetjük bevásárló közösségünket.
Összegezve: A miért az egyik legfontosabb kérdés. Erre a kérdésre a közösség tagjaitól kell megkapni a választ. A válaszokat időről időre érdemes újra begyűjteni, és ezekből formálni a célokat.